*Végre ismét érezhető, hogy egyszer a rideg télnek is vége szakad, s lassan, de biztosan elérkezik a várva várt, meleg tavasz. A hirtelen enyhülés miatt Lynna ma úgy döntött, sétál egyet a szomszédos szigeten található varázslófaluban, hiszen, mint azt már előzőleg tapasztalta, igazán érdekes emberekkel futhat össze arrafelé az ember. A diáklány most is világos ruhadarabokat visel, egy világoskék, csőszárú farmer, hozzá szürke tornacipő, és hasonló színű, szürke pulóver. Talán ennyire még nincs meleg, lehet, hogy ajánlatos lenne kabátot venni, de ő nem fázik így se. Hosszú, egyenes, szőke haja kibontva omlik hátra, az enyhe szellő olykor-olykor belekap, s játékosan összekócolja a hosszú tincseket. Szája folyamatos mosolyra görbül, ő már csak ilyen vidám, optimista jelenség. A szigetre érve egyből a park felé veszi az irányt, s mélyet szippant a friss levegőből. Ahogy ruganyosan lépked, egyszer csak egy leányzót pillant meg, amint egy padon ücsörögve dúdol valamit. Még nem találkozott vele ezelőtt, így gyorsan végigméri magának, majd felé lépked.*
- Szia! A világért nem szeretnék zavarni, de láttam, egyedül vagy, s gondoltam ide jövök hozzád, ha nem zavarok. *Mondja, miközben füle mögé tűr egy rakoncátlan tincset, majd jobb kezét a másik lány felé nyújtja*
- Lynna Kalioppe, severinás diák. Benned kit tisztelhetek? *Kérdezi, miközben leül a padra, amennyiben ez a másikat nem zavarja.*